"Tudjuk, hogy egyes vírusok rákot idéznek elő az emberi szervezetben, amikor maguk számára megfelelővé alakítják a környezetüket, vagyis esetükben az emberi sejteket. Alapvetően ezt teszi az ember is: megváltoztatja a környezetet, hogy jobb legyen neki, közben a változások sok állatfajnak sokféleképpen ártanak, egyebek mellett rákot idézhetnek elő bennük" - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterejsztő hírportál a kutatókat.
A Nature Ecology and Evolution tudományos lap friss számában közölt tanulmány szerzői, Mathieu Giraudeau and Tuul Sepp, az Arizonai Állami Egyetem (ASU) kutatói külföldi tudósokkal együtt készített tanulmányukban - részben korábbi munkák alapján - rámutattak azokra a tevékenységekre, amelyekkel az ember kárt okoz az állatoknak.
A felsorolásban szerepel a tengerek és a folyók szennyezése, a véletlen sugárterhelés az atomerőművekből, a műanyag mikroszemcsék felhalmozódása, a kártevőellenes szerek ártalmai a megművelt földeken, a mesterséges megvilágítás okozta fényszennyezés, a genetikai sokszínűség csökkenése, sőt az egészségtelen emberi táplálék fogyasztása is.
"Minden vadon élő fajnál megtalálták a kutatók a rákot, ahol keresték és tudjuk, az emberi tevékenység erősen befolyásolja az ember rákos megbetegedéseinek arányát. Ráadásul egyre több faj kerül kapcsolatba emberi eredetű élelmiszerforrásokkal. Tudjuk, hogy az éjszakai fény az embernél hormonális változásokat idéz elő és rákot okozhat. A városok, utak közelében élő vadak ugyanennek a veszélynek vannak kitéve. Madaraknál is befolyásolja a hormonműködést a fényszennyezés, a következő lépésnek tehát annak kell lennie, hogy megvizsgálják, rákot okoz-e náluk is" - mondta Sepp.
Mivel tisztában vannak azzal, hogy milyen nehéz a vadon élő állatoknál előforduló rákot vizsgálni, most az ehhez szükséges biológiai jelzőanyagok, vagyis biomarkerek kifejlesztésén dolgoznak.
"Érdekes lenne megvizsgálni a rák előfordulását egyazon faj emberi civilizációhoz közel élő populációinál és az elzártabb területeken" - mondta Giraudeau.
