A Magyar Tüdőgyógyász Társaság közleményében idézték Horváth Ildikó tüdőgyógyász professzort, aki azt mondta, tudományos bizonyítékok vannak arra, hogy a várandós nőket érő környezeti hatások a magzat fejlődését jelentősen befolyásolják.
Kifejezetten negatív a dohányfüst szerepe: hátráltatja az emésztésért felelős szervek, a szív-érrendszer és a tüdők egészséges fejlődését. Ráadásul ez nemcsak közvetlenül a magzatban mutatható ki, hanem az ő gyermekeiben is. Vagyis egy dohányzó, illetve dohányfüstöt elszenvedő nő unokái is "öröklik" a káros hatásokat még akkor is, ha a köztes generáció, tehát a megszületendő gyermek később egyáltalán nem dohányzik.
A társaság kitért arra, Magyarországon a tüdőrák a vezető daganatos halálok, ez adja az összes daganatos halálozás egyharmadát. "Évente tízezer ember hal meg tüdőrák miatt, Magyarország ebben világelső" - írták.
A dohányfüst az úgynevezett krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), vagy más néven tüdőfogyatkozás kialakulásában is jelentős szerepet játszik, mivel a tüdőben lévő légutak fokozatosan és tartósan egyre inkább beszűkülnek, pusztul a tüdő szövete, emiatt pedig egyre nehezebb lesz a kilégzés, és sok betegben később a tüdőrák is kialakul.
A betegség leghatékonyabb gyógymódja a korai stádiumban történő operáció. Mivel a tüdőrák gyakran alattomosan, tünetek nélkül növekszik, sokszor csak előrehaladott, már nem operálható stádiumban fedezik fel. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet ezért indította el speciális tüdőrákszűrő programját, ami jóval modernebb a hagyományos módszereknél, így képes kiszűrni a korábban esetleg nem látott elváltozásokat is - áll a közleményben.
A rákellenes küzdelem világnapja február 4., annak emlékére, hogy a párizsi első rákellenes világkongresszus résztvevői 2000. február 4-én írták alá a kór elleni világméretű összefogásra felszólító dokumentumot. A világnapon a többi között arra hívják fel a figyelmet, hogy a rák elleni küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem a társadalom közös ügye.
