Miután az Egyesült Államok bejelentette, hogy kilép a párizsi klímamegállapodásból, Kína láthatóan még nagyobb sebességre kapcsolt a károsanyag-kibocsátás visszaszorításáért folytatott globális küzdelemben. Teszi ezt persze azért is, mert világelső a légszennyezés okozta elhalálozások számát tekintve, melynek okozója az ipari- és lakossági szénfelhasználás. A nagyhatalom 2013-ban döntött úgy, hogy a megújuló energiák fokozatos bevezetésével - és részben atomenergia alkalmazásával - fokozatosan kiváltja szénalapú energiaforrásait. Az átállás bár időigényes, eredményei már most megmutatkoznak: 2016-ban közel duplájára növelte napenergiakapacitását (78,1 GW), így körözhette le Japánt (42,8 GW), Németországot (41,3 GW) és az Egyesült Államokat (40,3 GW), 2020-ra pedig tervei szerint megahaladja majd az évi 105 GW-ot.
A megújuló energia iránti elköteleződés szimbólumaként is tekinthetünk a nemrégiben Jinan-ban (Shandong provincia fővárosa) átadott autóút 1 km hosszú kísérleti szakaszára, mely napközben energiát állít elő, nem is keveset!
Az évi 1 millió kilówattóra teljesítményre képes napelemes út három rétegből áll: strapabíró fényáteresztő betonból, speciális napelemekből, és szigetelésből.
"Az útszakasz tízszer nagyobb nyomást bír el az általános aszfalt variánsnál" - nyilatkozta nemrégiben a tervező, Zhang Hongchao a CCTV-nek adott interjújában. A megtermelt energiát a helyi energiaellátáshoz, a közvilágításhoz, és az út hóolvasztó rendszeréhez használják fel - illetve elektromos töltőállomásokhoz, melyek építése egyelőre még kérdéses, hisz a beuházás négyzetméterenkénti ára 458 dollár, mely jelentősen drágább az általános utaknál.
Noha a napelemutakat általában borsos áruk és az esetleges későbbi javítási munkálatok nehézségei miatt veszteségesnek titulálják a befektetők, a kivitelező vállalat, a Qilu Trasportation Developement Group igazgatója szerint a projekt helykihasználás tekintetében több mint előnyösnek bizonyult.
