Az Oxfordi Egyetem kutatói kiderítették, hogy a laboratóriumi hús előállítása hosszú távon jobban hozzájárulhat a globális felmelegedéshez.

A kutatók szerint a szarvasmarha felváltása laboratóriumi hússal nem egyszerűen azzal jár, hogy a klímaváltozást illetően nagyhatású módszert felváltanak egy alacsony hatású módszerrel.

Hosszú távon a laboratóriumi hús előállításának módjai nagy energiafelhasználással járnak és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a marhahústenyésztés bizonyos módja, ha az energiarendszerek a jövőben is a szénalapú fűtőanyagokra alapulnak - ismertették az egyetem honlapján az in Frontiers in Sustainable Food Systems című szakfolyóiratban közzétett tanulmányt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szénalapú energiarendszerektől való nagymértékű elfordulás nélkül a laboratóriumi húsok jelenleg javasolt fajtái nem jelentenek megoldást a húselőállításra a globális felmelegedés csökkentése érdekében. A klímára kevesebb hatással járó, jobb laboratóriumi húselőállító módszerek kutatására kell összpontosítani.

A kutatók összehasonlították három marhatenyésztő eljárásból eredő kibocsátást négy laboratóriumi húskészító módszerből eredő kibocsátással, feltételezve, hogy a jelenlegi energiarendszerek változatlanok maradnak, és modellezték a módszerek hatásait a következő ezer évre.

Kimutatták, hogy bár kezdetben a szarvasmarhák metánkibocsátásának nagyobb a hatása a globális felmelegedésre, egyes esetekben a laboratóriumi húselőállítás nagyobb felmelegedést hozhat.

"A közelmúltban nagy volt a közérdeklődés a laboratóriumi húsok elállítása iránt, és számos cikk kiemelte annak lehetőségét, hogy a marhahúst ezek a húsok váltsák fel, mivel ezeknek fontos előnyei vannak a klímaváltozást illetően. Ez nem egyértelmű, részben azért, mert nagy a bizonytalanság akörül, hogy tömegesen miként lehet ezeket a húsokat előállítani. Fontos összehasonlítani a mezőgazdaságban tenyésztett és a laboratóriumi marhahúst az üvegházhatású-gázkibocsátást illetően is" - magyarázta John Lynch, a kutatás vezetője.

A mezőgazdaságból eredő üvegházhatású gázkibocsátás a globális felmelegedés mintegy 1/4 részét teszi ki.

A marhatenyésztés laboratóriumi húsokkal való felváltásra sokan a környezeti hatások csökkentésének lehetséges módjaként tekintettek.

A marhák által kibocsátott metán fontos üvegházhatású gáz, de a félrevezető lehet egyenértékűnek tekinteni metángáz-kibocsátást a széndioxid-kibocsátással. A tonnánkénti metán kibocsátásnak nagyobb hatása van a felmelegedésre, mint a szén-dioxidnak, de előbbi csak mintegy 12 évig marad a légkörben, míg a szén-dioxid akár egy évezredig is létezik és gyűlik. A metán hatása hosszú távon nem halmozódik - magyarázta Raymond Pierrehumbert, a tanulmány társszerzője.

Forrás: MTI


ecolounge banner 300x300

Hirdetés

magnet 300x250 par2

Hirdetés

  • All
  • E Autó
  • Fenntarthatóság
  • őssejt
  • űrkutatás
  • Default
  • Title
  • Date
  • Random