Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a riasztást, ha egy tűzhányó "nyugtalankodni kezd".
A Föld mintegy 1500 tűzhányójáról vélik úgy, hogy működésbe jöhet, ám csak néhány tucatot tartanak komoly megfigyelés alatt.
Mielőtt egy vulkán kitörne, a Föld mélyéből magma, vagyis forró, olvadt kőzet kezd feltörni, ami megemeli a talajt. Ez általában kis talajváltozással kezdődik a tűzhányó oldalán vagy a kráter térségében.
Szabad szemmel alig látható, ám az űrből észre lehet venni.
A változást rendszeresen rögzítő műholdak adatait automatikusan feldolgozzák és riasztják a tudósokat. A "vörös fény" nem jelent feltétlenül kitörést, de ha a helyzet romlik, nem éri váratlanul a vulkánok közelében fekvő településeket.
"Sok emberi életet menthet meg, ha időben adjuk ki a riasztást, a legkevésbé megfigyelt vulkánok esetében lehet a legnagyobb hatása ennek" - vélte Andy Hooper, a Leedsi Egyetem geofizikusa, a Földrengések, Vulkánok és Lemezmozgások Kutatóközpontjának (COMET) munkatársa.
A COMET Izlandon próbálta ki az új vulkánmegfigyelő rendszert, most Európa-szerte és Ázsia egyes részein működteti a prototípust. Ezután kiterjesztik Afrikára, Közép- és Dél-Amerikára, mert ezekben a régiókban található néhány óriási, alig megfigyelt tűzhányó.
"Ecuadorban például durván 80 vulkán van, négy bármikor kitörhet, ám ezeket igen kis létszámú csapat tartja megfigyelés alatt. Hálásak lesznek a segítségért" - mondta a BBC-nek Juliet Biggs, a COMET és a Bristoli Egyetem munkatársa.
2017 végére a Föld 1500 vulkánjának mindegyikéről szeretnének műholdas adatokat gyűjteni és feldolgozni.
