Mérföldkőhöz érkezett az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet adatközpontja 2017. június 29-én: a könyvtárakban archivált adatok mennyisége átlépte a 200 petabájtot a szalagos adattárolókon.

A CERN 2008-ban átadott részecskegyorsítója és ütköztetőgyűrűje, amely a 2000-ben leállított LEP 27 km kerületű alagútját használja fel. (Forrás: wikipedia (Lucas Taylor / CERN))

A CERN-ben folyó kísérletek adataiból csak a legérdekesebbeket tárolják. Például a Nagy Hadronütköztetőben (LHC) másodpercenként mintegy egymilliárdszor ütköznek a részecskék, ez másodpercenként egy petabájt (1 petabájt=tíz a tizenötödiken) ütközési adatot generál. Ekkora mennyiségű adatot lehetetlen a jelenlegi számítógéprendszerekkel jegyezni, ezért szűrik őket, és csak a legérdekesebbek kerülnek az adatközpontba. A szűrt LHC adatokat az adatközpontban összegyűjtik, ahol adatrekonstrukciót végeznek, és egy példányt archiválnak hosszú távú őrzésre szalagos adattárolókon.

Egy petabájt egymillió gigabájtnak felel meg (pontosan 1024 terabyte).

Egyetlen petabájton 13,3 év hosszúságú HD-videó tárolható, 1,5 petabájton kb 10 milliárd Facebookra optimizált fotó fér el. 1995-ben a világ összes merevlemezének tartalma összeadva elérte a 20 petabájtot. Az emberiség összes írott könyve körülbelül 50 petabájtot foglalna el - minden könyv, a történelem kezdetétől számítva, a világ minden nyelvén.

Az erről szóló angol nyelvű infografika megtalálható a mozy.com-on.

Még a drasztikus adatcsökkentés ellenére is a CERN adatközpontja naponta egy petabájt adatot dolgoz fel. Így érték el június 29-én a 200 petabájtnyi szalagos adattárolókon állandóan archivált adatot.

A CERN adatközpontjában lévő Nagy Hadronütköztetőben folyó négy nagy kísérlet páratlanul nagy mennyiségű adatot termel, és hogy a kapott adatokat tárolni tudják a 2013 és 2015 közötti kétéves leállás idején a számítógéprendszert is korszerűsítették, képessé tették az adatközpontot arra, hogy 2016-ban 73 petabájtnyi adattal birkózzon meg, amiből 49 petabájtnyi az LHC-kísérletek eredménye.

Ezek az állandóan archivált adatok azonban csak egy részét teszik ki a CERN adatközpontjában fogadott adatoknak, a többit rendszeresen frissítik és törlik.

A nagyobb adatmennyiség kezeléséhez növelni kellett az adatátvitelt, ami nagyobb hálózati kapacitást igényelt. Február eleje óta egy harmadik 100 gigabit/másodperc sávszélességű optikai hálózat kapcsolja össze a CERN adatközpontját annak távoli kiterjesztett részével, az 1800 kilométerre fekvő, Budapesten lévő Wigner Fizikai Kutatóközponttal.



ecolounge banner 300x300

Hirdetés

 

300x250

Hirdetés

  • Default
  • Title
  • Date
  • Random