Az évszázad végére bolygónk jelentős része teljesen lakhatatlanná válhat.

A klímaváltozás egy olyan komplex jelenség, melynek puzzle-darabkáit a tudósok ezidáig képtelenek voltak összerakni. Bonyolult folyamatról van szó, pontos méréséhez mesterséges intelligencia alkalmazására lenne szükség. Nem meglepő tehát, hogy a kutatók elszámolták magukat: alábecsülték a klímaváltozás egyik legjelentősebb tényezőjét.

2016 telén voltak napok, amikor a normálisnál 16-21 fokkal melegebb hőmérsékletet mértek az Északi-sarkon. A legnagyobb probléma ezzel az, hogy olvad a permafroszt, az "örökfagy talaja".

Becslések szerint az Északi-sarkon található permafroszt 1800 milliárd tonna szerves szenet rejt. Az olvadás következtében 205 gigatonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gáz (nagyrészt metán) szabadulhat fel.

A metán kibocsátása után 10-20 évvel szén-dioxiddá bomlik le, üvegházhatása ezen időszak alatt a CO2-höz képest 86-szor nagyobb - írja az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) (a tudomány a légkörbe került metán hatását alapvetően 100 évben méri, ezért számol 23-34-es szorzóval)

A párizsi klímaegyezmény célja, hogy a globális felmelegedést 2 celsius fok alatt tartsa (az ipari forradalom előtti hőmérséklethez képest), melynek átlépése beláthatatlan következményekkel járna.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület legújabb előrejelzése szerint azonban legalább 4 fokos, maximum 8 fokos emelkedéssel számolhatunk a következő évszázad kezdetéig. Ez talán elsőre hihetetlenül hangzik, de a helyzet még ennél is rosszabb, ugyanis a jelentés megírásakor három lényeges szempontot nem vettek figyelembe:

  1. Albedo-hatás: a csökkenő jégfelület kevesebb visszavert és több elnyelt napfénnyel, azaz tovább gyorsuló felmelegedéssel jár
  2. Felhőképződések: napjainkban egyre nagyobb számban keletkeznek felhők, melyek még inkább csapdába ejtik a hőt, ami szintén hozzájárul a hömérséklet emelkedéséhez
  3. A növényvilág pusztulása: az invazív fajok terjedése, az erdőtüzek, a fakitermelés stb. következtében fokozatosan csökken a természet CO2-elnyelő képessége.

A körülmények tehát adottak ahhoz, hogy a felmelegedés tovább gyorsuljon, bolygónk történelméből pedig tudjuk, hogy a globális hőmérséklet akár 5 fokos változáson is áteshet röpke 30 év leforgása alatt.

Hiába vagyunk informáltak a közelgő "apokalipszis" mégsem tölt el minket kellő nyugtalansággal. Miért?

  • Részben a kutatások bátortalan megfogalmazása miatt. James Hansen klimatológus írásában "tudományos szűkszavúságnak" nevezte ezt a jelenséget: szerinte a kutatási eredményeket általában olyan formában publikálják, hogy a minket veszélyeztető fenyegetésre nem, vagy csak alig helyeznek hangsúlyt.
  • Modern korunk vezető pozícióban lévő technokratái abban a hitben élnek, hogy bármilyen problémára megoldást lehet találni, a nép informálása ezért is felesleges.
  • A klímaváltozás tagadása még napjainkban is számos tudóst érint.
  • A klímaváltozás -noha egyre gyorsuló- folyamata összességében túl lassú ahhoz, hogy tudomást kelljen venni róla.
  • A klímaváltozás következményei szinte felfoghatatlanok.

Pedig minden jel arra utal, hogy a katasztrófa nincs olyan messze, mint gondolnánk.

Például az 1500 óta mért 5 legmelegebb nyári időszak mind 2002 utánra tehető. Az IPCC arra figyelmeztet, hogy hamarosan egészségtelen lesz nyáridőben a szabadban tölteni az időt. - Persze ez csak a jéghegy csúcsa.

Lássuk most - a teljesség igénye nélkül -, hogy milyen következményekkel jár a hőmérséklet emelkedése.

  • 2 celsius fokos felmelegedést követően a Kárpát-medence klímája teljesen átalakul: a záporesők helyett özönvízszerű esőzésekre számíthatunk, amiket hosszú aszályos időszakok követnek majd; a természetes állóvizek idővel eltűnnek; a talaj romlásnak indul, majd elsivatagosodik.
  • 4 fokos felmelegedés esetén a 2003-as európai hőhullám - ami naponta 2000 ember halálát okozta - lesz az átlagos nyári tendencia.
  • 6 fokos emelkedésnél a Nemzeti Éghajlati Adatközpont szerint az Egyesült Államokban a Sziklás-hegységtől keletre minden egyes lakost nagyobb hőstressz érne, mint napjainkban "bárkit bárhol a világon". New York-ban nagyobb hőség lenne, mint most Bahrain városban, mely bolygónk egyik legmelegebb pontja. Bahrain-ban pedig olyan meleg lenne, hogy még az alvó emberek is hőgutát kapnának.
  • Az ember, mint minden emlős hőt termel, és időközönként le kell hűtenie magát ahhoz, hogy életben maradhasson. Ez 7 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén szinte lehetetlenné válik bolygónk nagy részén, kiváltképp az egyenlítőhöz közel fekvő területeken.
  • A hőmérséklet 11-12 celsius fokos emelkedésével az emberiség fele rövid időn belül meghalna. - Jelenleg úgy tűnik, hogy erre nem kerülhet sor ebben az évszázadban, azonban ha nem csökkentünk drasztikusan a jelenlegi károsanyag-kibocsátásunkon, és ha nem találunk ki valamit a permafroszt kiolvadásának megállítására, végül ez is bekövetkezik majd.

Ráadásul az előző listában nem tértünk ki a felmelegedés egyéb aspektusaira:

  1. Élelmezési válság: számos növényfaj fog teljesen eltűnni a föld színéről a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan, mely a nagyobb tűréshatárral rendelkező növényekre is hatással lesz: például a gabonára vonatkozóan az az "aranyszabály", hogy a hőmérséklet növekedése celsius fokonként 10%-os terméshozam-csökkenést eredményez.
  2. Ivóvízhiány: az előrejelzések szerint 2025-re a Föld lakóinak 2/3-a vízhiánnyal küzd majd. A melegedő klíma miatt pedig egyre több helyen lesz fertőzött a víz.
  3. Ősi járványok megjelenése: kutatók szerint a jégbe zárt organizmusok egy része életre kelhet a permafroszt felolvadásával. Az immunrendszerünk pedig nem áll készen arra, hogy ősi, akár több millió éves betegségekkel szembeszálljon. Az ismert betegségek kapcsán konkrét példát jelent, hogy a felmelegedés a malária terjedéséhez előnyös közeget biztosít, mivel a szúnyogok celsius fokonként 10-szer gyorsabban képesek szaporodni. A világbank becslései szerint a maláriafertőzés 2050-re 5,2 milliárd ember élőhelyét fogja érinteni, így elterjedt betegséggé válhat.
    A járványkutatók mégis leginkább attól tartanak, hogy az örökfagy kiolvadásának következtében rég feledésbe merült betegségek mutálódott formában fognak újra megjelenni.
  4. Háborúk: Marshall Burke és Solomon Hsiang kutatók számszerűsítették az összefüggéseket a hőmérséklet globális növekedése és az erőszak között: 0,5 celsius fokonként 10-20%-al növekszik a fegyveres konfliktusok esélye.
  5. Gazdasági összeomlás: Celsius fokonként 1,2%-os GDP csökkenéssel kell számolni.
  6. Mérgezett, halált hozó óceánok: a világ szén-dioxid tartalmának harmadát szívják magukba az óceánok, lévén hogy hasonló “elnyelők”, mint az erdők. Ha nem így lenne, már most sokkal nagyobb felmelegedést tapasztalnánk. Azonban az egyensúly felborulásával az óceánok elkezdtek elsavasodni, hömérsékletük növekszik és egyre több oxigénhiányos zóna jön létre. A "haldokló" zónákban elszaporodhatnak olyan mikróbák, melyek oxigénnel táplálkoznak és hidrogén-szulfidot termelnek.
    Ez a folyamat már kezdetét vette a mexikói öbölben és Namíbiában, a csontváz part mellett. Utóbbi helyen a halott óceáni zónák úgy terjednek, mint a rákos sejtek, miközben a hidrogén-szulfid bugyogva tör fel a víz mélyéről több mint 1000 mérföldes szakaszon. A hidrogén-szulfid egyszer már kiirtotta bolygónk élővilágának 97%-át. Ezt követően évmillióknak kellett eltelnie ahhoz, hogy az óceánok visszanyerjék eredeti állapotukat.

 Forrás: Futurism.com; nymag.com; Kép forrása: pixabay.com



ecolounge banner 300x300

Hirdetés

magnet 300x250 par2

Hirdetés

  • All
  • űrkutatás
  • Default
  • Title
  • Date
  • Random